A tisztelt olvasó fejében minden bizonnyal megfordul a jogos kérdés, hogy egy lagzis diszkós mi alapján ajánl, vagy épp nem ajánl egy-egy helyszín vagy szolgáltatást. A legtöbbek fejében -talán joggal- ki is alakul a kép, hogy ez ember a saját szomszédjának a vejét, annak a testvérét, haverját, kollégáját fogja úgy is előre mondani mindenkivel szemben akkor is, ha nyilvánvalóan a szekér rúdja épp nem az átütő siker felé mutat. Na ennek a cikknek valami teljesen más az oka és szeretném is kiemelni, hogy ha érdek fűz a megírásához akkor az az egyetlen egy, hogy újra vendégül lássanak ott, akkor is ha nem szolgáltatóként kerülök a vendéglistára. No de lássuk néhány gondolatban, hogy mivel érdemelte ki a Fácánliget rendezvényház a szuperlatívuszokat!
Az érzés, amit a vendéglátás során tapasztaltam nehezen megfogalmazható, de az elemeit egyértelműen meg tudom írni. A helyszín impozáns, de nem feszélyező hangulatú. Ez egy olyan hely, ahol tényleg igazán, mint otthon lehet elengedni magát a vendégnek. Ehhez hozzájárul a tó, a stég, a fűzfák, de kell hozzá, hogy az italpult és tánctér, valamint mellette a dohányzásra kijelölt terasz -ha nem is egy légtérben- de szorosan egymás mellett, egymásra audiovizuális rálátással vannak egymás mellett. Arról már nem is kellene talán beszélni -de annál fontosabb- hogy a felszolgáló személyzet kommunikációját szuperlatívuszokban leírva is nehéz visszaadni. Értelmes, igazán odafigyelő, a vendégért tenni akaró, de nem karónyelt, sokkal inkább kedves és barátságos hangulatot teremtenek személyükkel és munkájukkal. Régi motorosként igazi időutazás náluk poharazni, vissza abba a korba, amikor a pult mögött álló csaplár könnyen volt olvasottabb, tanultabb fazon, mint a pult vendég oldalán tompulni vágyó professzor vagy mérnök.
Természetesen az ételek terén is van miről beszélni. Ételérzékenyként ki kell emeljem, hogy a vendégváró falatoknál is gondoltak rám, mint szolgáltatóra is. Jól mutatja ez az odafigyelést, amivel minden igényt maximálisan igyekeznek kielégíteni. Svéd asztalon lévő falatkák között húsos, sajtos, gyümölcsös cuccokból volt szerencsém vegyes ízelítőt venni. Tipikusan eltérve ettől a sós masnitól és pogácsától. Mindegyik előkészített falatka és tál jól jelképezi, hogy a helyszín szeretné a vendég ízlelését gasztronómiai csúcsra járatni. Nem csak emlékeket hagyni, hanem már gyerekkorban érzett ízeket idézni. A vendéglátás ezen szintjén minden falatban érezni a vendégszeretetet és van bőven miben érezni, mert habár nem több száz főre volt terítve, mégis ízléses, de bőséges mennyiségben jutott minden éhes szájnak.
Összességében azt kell mondjam, a legmagasabb standardoknak felelnek meg. Lehet másnak eltér az ízlése és nem tudna erre tíz pontot adni, de az én skálámon 11-re értékelem a munkájukat, vendégszeretetüket és hozzáállásukat. Habár nem célom, remélem eljut hozzájuk pozitív véleményem és a jövőben lesz szerencsém újra a vendégük lenni.